Mi az allergia?

      Az allergia kifejezés többféle dologra utalhat: különböző allergiás tünetekre, allergiás betegségekre, illetve magára az allergiás reakcióra, amely a szervezetben végbemegy, és az allergiás tünetek, betegségek kialakulásához vezet.
 

Allergiás reakció:
 A szervezet immunrendszerének (védekezőrendszerének) túlérzékenységi reakciója különböző külső és belső anyagokra (allergénekre) vagy behatásokra. Az allergiás betegekben ezek az anyagok vagy behatások - melyek a nem-allergiásoknál kóros reakciót nem okoznak - túlzott mértékű ellenanyag (antitest) termeléséhez vezetnek. Amikor a szervezet ismételten találkozik az allergénnel (kiváltó okkal), kialakul az allergiás reakció. Az allergiás reakció során az allergén-antitest kapcsolódás következtében az immunrendszer bizonyos sejtjeiből az idegen anyagok számára mérgező vegyületek (pl. hisztamin) szabadulnak fel. Ezek a kibocsátott vegyületek felelősek az allergiás tünetek kialakulásáért.
 

Allergiás tünetek:
 Az allergiás reakció során felszabaduló vegyületek a szervezetben különféle tüneteket - pl. csalánkiütés, orrnyálkahártya duzzanat, kötőhártya-gyulladás, hörgőizomgörcs, stb. - okozhatnak.

Allergiás betegségek:
 Allergiás tünet, - pl. a csalánkiütés - nagyon sok embernél előfordul élete folyamán, de esetenként csak néhány alkalommal. Ha azonban a tünetek visszatérően jelentkeznek vagy tartósan fennállnak, és komolyabb egészségügyi problémákat okoznak, már allergiás betegségről beszélünk. Ilyen pl. az allergiás asztma, a szénanátha, az ekcéma, stb.

Milyen jellegű betegségeket okoz az allergia:
 Az allergiás betegségek fajtái:

      Az allergia leggyakrabban a légutak, nyálkahártyák megbetegedéseit okozza (pl. szénanátha), vagy bőrelváltozásokkal (pl. csalánkiütés, ekcéma), illetve a gyomor-bélrendszer tüneteivel jár (pl. hasmenés, puffadás). A leggyakoribb allergiás betegségek a következők:

1) Allergiás nátha (allergiás rhinitis, szénanátha): Legfontosabb tünetei az orrfolyás (vízszerű, csillapíthatatlan), orrdugulás, orr-torok-szemviszketés, tüsszögés. A tünetek a kiváltó allergéntől függően szezonálisan, vagy egész évben fennállhatnak.

2) Allergiás asztma: A hörgők időszakos szűkületével jár, melyet a beteg rohamszerű légszomjként, nehézlégzésként, fulladásként, sípoló légzésként él meg. A beteg úgy érzi, hogy a levegő beszorul a mellkasába, és azt csak erőlködve tudja kifújni. A tünetek erős szívdobogást, nyugtalanságot válthatnak ki. Enyhébb esetben az asztma tünete lehet a köhögés, mellkasi szorító érzés. A tünetek terhelésre, vagy éjszaka jelentkezhetnek. A tünetek - a szénanáthához hasonlóan a kiváltó allergéntől függően szezonálisan, vagy egész évben fennállhatnak. Gyakran szénanáthával, ételallergiával is együtt jár.

3) Allergiás kötőhártya-gyulladás: A szem viszketésével, könnyezésével, a kötőhártya pirosságával, gyulladásával jár. Leggyakrabban szénanátha kísérőjelensége.

4) Csalánkiütés (urticaria): Apró, piros a bőrfelszínből ki nem emelkedő viszkető kiütések, leggyakrabban ételallergia, gyógyszerallergia, kontakt allergének (pl. vegyszerek) okozzák, de inhalatív allergének (pl. virágpor) is kiválthatják. Igen gyakori allergiás jelenség. Ritkábban krónikus (tartós, gyakran kiújuló) formában is előfordul, ilyenkor alapos orvosi vizsgálat, hosszabb megfigyelés lehet szükséges a kiváltó okok azonosítására.

5) Ekcéma (atópiás dermatitis): Nem fertőző bőrgyulladás, mely száraz, hámló, vörös viszkető bőrrel, esetleg nedvezéssel jár. Lefolyására a gyakori kiújulás, fellángolás jellemző, melyet enyhébb, esetleg tünetmentes időszakok követnek. Jellemzően csecsemőkorban (3-6 hónapos) indul heveny formában, főleg az arcon és a hajas fejbőrön. Csecsemőkorban elsősorban ételallergia áll a háttérben, később pollen- és háziporatka allergia is okozhatja.

6) Ételallergia: Az élet folyamán bármikor kialakulhat. Lehet múló, de fennállhat tartósan éveken keresztül, vagy akár az egész életen át. A tünetek leggyakrabban csalánkiütés, viszketés, ajak- és szemhéjduzzanat, hasmenés, puffadás, de asztma, és ekcéma is kialakulhat. Alapos anamnézis felvétel, és szigorú diétás előírások szükségesek.

7) Gyógyszerallergia: Tünetei az ételallergiához hasonlóak. Súlyos esetben anafilaxiás sokk is előfordulhat. A kiváltó gyógyszer azonosítása után annak szedését megismételni nem szabad.

8) Rovarcsípés allergia (méh-, darázscsípés-allergia): a rovarcsípést követően annak enyhébb esetekben a csípés helye erősen megduzzad, súlyosabb esetben a duzzanat akár napokig is eltarthat, és az egész végtagra, az arcra is kiterjedhet. Máskor a csípést követően rosszullét, hányinger, hányás, általános viszketés, asztmás fulladás, súlyos esetben ájulás, gégeduzzanat, szívritmuszavar, sőt halál is bekövetkezhet (anafilaxiás sokk).

Mikor kell allergiára gondolni? Milyen tünetei lehetnek az allergiának? Miről ismerem fel, hogy allergiás vagyok?

Allergia gyanúja merül fel:

1) Gyakori légúti betegségek, tartós vagy visszatérő náthás panaszok esetén: orrfolyás, orrdugulás, melyhez tüsszögés, orr-, torokviszketés, társulhat. Az allergiás nátha gyakran együtt jár a szem kötőhártyájának allergiás gyulladásával, mely szemviszketéssel, szemduzzanattal, a szem pirosságával, könnyezéssel jár. Az allergiás kötőhártya-gyulladás leggyakrabban az allergiás nátha kísérőjelensége, azonban anélkül is fennállhat. Allergiás náthához társulva vagy anélkül jelentkező rohamszerűen jelentkező légszomj, nehézlégzés, fulladásérzés, sípoló légzés esetén, melyhez mellkasi szorítóérzés, köhögés társulhat. Az asztmás tünetek összetéveszthetőek a pánikbetegség tüneteivel, mely testi elváltozások nélküli krónikus szorongásos betegség, és az asztmás betegek között gyakran előfordulhat. A légúti allergiákra jellemző, hogy általában elhúzódóak, a fertőző légúti betegségek esetében szokványos (pl. antibiotikus) kezelésre nem szűnnek meg. Gyakran jellegzetes helyeken és időszakokban (pl. a lakásban éjszaka, vagy a szabadban nyáron) jelentkeznek.

2) Ismétlődő, gyakran kiújuló bőrtünetek esetén: viszkető bőrkiütés (csalánkiütés), vagy viszkető bőrgyulladás, mely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvezéssel jár (ekcéma).

3) Ismétlődő vagy tartós gyomor-bélrendszeri panaszok esetén: hányás, hasmenés, vagy emésztési problémák: puffadás, teltségérzés, hasfájás. Ezek hátterében ételallergia állhat.

4) Az allergiás reakció súlyos, az életet is veszélyeztethető formája az anafilaxiás sokk: a szervezetbe jutott allergént (pl. gyógyszert) néhány perc múlva követő tünetegyüttes: keringési elégtelenség, légszomj, asztmás roham, hányás, hasmenés, öntudatvesztés, csalánkiütés, esetleg súlyos görcsök. Súlyosabb esetben halálos lehet, ezért azonnali orvosi segítség szükséges.

Az allergiás betegségre jellemző, hogy általában hosszabb ideig tartanak.

Hogyan lehet igazolni az allergiát? Miből áll az allergia vizsgálat?

      Az allergiás betegség diagnosztizálása (igazolása) elsősorban a tüneti kép és lefolyás, illetve egyéb orvosi vizsgálatok (bőrpróba, esetleg ellenanyag vizsgálat, légzésfunkciós vizsgálat) alapján történik: a tüneti kép és lefolyás tisztázására az orvos részletes kórtörténetet (anamnézist) vesz fel, melynek során rákérdez a tünetekre, a tüneteket kiváltó körülményekre, arra, hogy a panaszok mióta állnak fenn, időszakosan, visszatérően (pl. szezonálisan, azaz évszakokhoz kötötten) vagy tartósan jelentkeznek. Kérdéseket tesz fel az életkörülményekkel kapcsolatban (lakáskörülmények, foglalkozás, munkahely, stb.). Fontos a családi anamnézis tisztázása is, azaz, hogy előfordult-e a családtagok, rokonok között allergiás betegség. Az allergiás reakció és a kiváltó tényezők (allergének) kimutatására leggyakrabban bőrpróbát (Prick-teszt) végeznek. A bőrpróba során a vizsgálni kívánt allergént tartalmazó oldat egy cseppjét karcolják be a bőr külső rétegébe, és azt vizsgálják, hogy kialakul-e bőrpír, és az milyen mértékű. A vizsgálat fájdalmatlan, és kb. 1 órát vesz igénybe.
      Bizonyos estekben - pl. ha az allergén igazolása nehézségbe ütközik - kiegészítő vizsgálatok is szóba jöhetnek, pl. vérvétel az allergén semlegesítésére a szervezetben termelődő különleges ellenanyagok kimutatására (ellenanyag vizsgálat). Bizonyos esetekben fül-orr-gégészeti vizsgálat is szükséges az orrlégzés vizsgálatára, illetve egyéb - a tüneteket kiváltó, fenntartó vagy súlyosbító - betegség (pl. orrsövényferdülés, orrpolip, mandulagyulladás, stb.) feltárására. Asztmás tünetek esetében légzésfunkciós vizsgálat is történik: fájdalmatlan vizsgálat, mely során speciális eszközökkel vizsgálják a hörgők, tüdő állapotát, működését.

Mi okozza az allergiát?

      Az allergia úgynevezett multifaktoriális betegség. Ez azt jelenti, hogy kialakulásában, lefolyásában, a tünetek időszakos kiújulásában vagy megszűnésében több tényező játszik közre. Az allergiás betegség alapját általában örökletes veleszületett hajlam - genetikai, biológiai háttér - képezi, amelyre az allergiás betegség családi halmozódása utal. Ez a túlérzékenység azonban önmagában még nem vezet törvényszerűen az allergiás tünetek megjelenéséhez. További tényezők együtthatása határozza meg, hogy az allergia mikor, milyen formában (azaz milyen allergiás tünetként vagy betegségként), milyen súlyos tünetekkel jelentkezik, egyszeri, visszatérő, vagy tartós tüneteket okoz-e. Az esetek egy részében azonban egyáltalán nem jelentkeznek allergiás tünetek az egyén élete folyamán, annak ellenére, hogy egy esetleges allergiavizsgálat, bőrpróba kimutatja az érzékenységet bizonyos allergénekre. Ezek a további tényezők a környezeti ártalmak, hatások (pl. dohányfüst, légszennyezettség), a pszichoszociális tényezők, az allergének aktuális jelenléte, és a szervezet aktuális állapota (pl. stressz, fertőzés, betegség, hormonális és anyagcsere-változások).

      Bár sok adat van már az allergia létrejöttének okairól és mechanizmusairól, mégsem tisztázott még minden kérdés, pl., hogy az egyik embernél miért szénanátha, a másiknál miért ekcéma formájában jelentkezik.