Az asztma

Az asztma görög eredetű szó, zihálást, nehézkes légzést jelent. Tüsszentési,
köhögési rohamot és légszomjat okozhat. Ezek a rohamok azonban nem minden
esetben heves kimenetelűek. Az asztmát is, mint a szénanáthát valamilyen
allergén anyag (spóra, humusz, vagy a házi porban, illetve állatszőrzeten
előforduló atka) okozza, de az asztmás reakciók (szennyező-allergén anyagtól
függően) eltérő jellegűek és nem az orr nyálkahártyáján, hanem a mélyebb
légutakban, a tüdőben hoznak létre allergiás reakciót.

A levegőt a tüdőbe juttató, és onnan elszállító csövecskéket hörgőknek (bronchus) nevezzük. Ha a bennük áramló levegő a tüdőbe allergént juttat, a hízó sejtek működésbe lépnek, következményeként hisztamin szabadul fel
mely kétféle hatást idézhet elő: egyrészt hörgőcskék izmait összeszorítja, amitől a cső beszűkül, másrészt a hörgők mirigyeit is aktivizálja, melytől azok több nyálkát termelnek. Ennek következményeként a már amúgy is keskeny légutakat még jobban leszűkítik, a légzés nagyon nehézkessé válik. A mellkasi izmok erőteljesebben dolgoznak, hogy elősegítsék a légzést. A gyulladás és a nyálkaképződés megnehezíti az asztmás roham alatt a légzést.
 

Az asztma gyógykezelése

Az asztmában szenvedők többsége gyógyszeres kezelésre szorul. Ezeknek a gyógyszereknek legtöbb fajtáját a betegek inhaláló készülék segítségével lélegzik be. A gyógyszer egyenesen a tüdőbe jut, hogy minél hamarabb fejthesse ki hatását. Ez az eljárás gyors, de sok nemkívánatos mellékhatással járhat együtt tartós alkalmazása esetén. A leggyakrabban használt gyógyszerek a hörgőtágítók, melyek ellazítják a hörgő izomzatát és kitágítják a légutakat. Szteroidokat alkalmaznak a kezelések során, mert azok a hörgőkben képződő, és az azt elzáró nyálka mennyiségét is csökkentik. A gyógyszeres terápia háromféle is lehet. Az asztmás roham alatti; a roham megelőzését szolgáló rendszeres; illetve a kettő együtt kombinálva. A belélegzett hörgőtágítók rövid időn belül elérik a hörgőket, ellazítják a simaizmokat, és kitágítják, megnyitják a légutakat.